1	Visszapillant�s   Besz�lget�s Kamasz Lajossal, aki alap�t�-szervez�je, igazgat�helyettese, majd 1962-t�l 1983-ig igazgat�ja volt iskol�nknak   A h�bor� ut�n a nagy- �s kiskereskedelem, valamint az iskol�k �llamos�t�sa sz�ks�gess� tette a kereskedelmitanul�-k�pz�s �talak�t�s�t, megszervez�s�t.

A mai �rtelemben vett kereskedelmi  szakmunk�sk�pz�s 1953 szeptember�t�l indult meg. Az �lelmiszerkereskedelem tanul�i sz�m�ra pedig 1954-ben kezdem�nyezte a Belkereskedelmi Miniszt�rium az �n�ll� iskola fel�ll�t�s�t. A szervez� munk�k ut�n az 1955/56-os tan�vben meg is kezd�d�tt a tan�t�s a Budapest F�v�ros Tan�csa �lelmiszerkereskedelmi-Tanul� Iskol�ban. �gy h�vt�k mai iskol�nkat. �n�ll� �p�lete m�g nem volt. Vend�geskedett m�s iskol�k �p�leteiben (Jur�nyi utca, V�ci utca). 1957-t�l az Ir�nyi utca 3-ban kapott sz�ll�st. Jobban mondva, ez lett a „t�rzsiskola”, mert az ig�nyek n�veked�s�vel egyre t�bb �p�letben, a f�v�ros k�l�nb�z� iskol�iban alakult ki „alb�rleth�l�zat”. A 60-as �vek v�g�re a l�tsz�m 3 000-3 200 f�re n�vekedett. A sok oszt�lyt 70 tan�r �s 100 szakoktat� tan�totta, oktatta.

1967. november 5-�n a Nemzeti Sz�nh�zban �nnepi keretek k�z�tt lett iskol�nk neve: B�k�s Glasz �lelmiszerkereskedelmi Szakmunk�sk�pz� Iskola. N�vad�nk, B�k�s Glasz Imre fiatal kor�ban egy vasszak�zletben dolgozott. A II. vil�gh�bor� kit�r�se ut�n a francia ellen�ll�si mozgalomba bekapcsol�dott, partiz�n lett. 1944. febru�r 21-�n v�gezt�k ki P�rizs k�zel�ben.

Az 1980-as �v nagy v�ltoz�st hozott az iskola �let�be. Szerkezetileg k�t iskol�v� alakult az egy. Egyik fele a Szondi utc�ban kapott �n�ll� �p�letet (ma: Ter�zv�rosi Kereskedelmi Szakk�z�p- �s Szakmunk�sk�pz� Iskola). A m�sik fele a B�k�s Glasz nevet megtartva a IX. ker�let Ifj�munk�s u. 31-be k�lt�z�tt.

Az 1981/82-es tan�v m�r itt kezd�dik 36 oszt�llyal, 1 000-1 200 tanul�val. A „modern”, egyemeletes, kertes �p�letben szaktantermek, k�nyvt�r, tornaterem �llnak a tanul�k rendelkez�s�re. A hajdani tantest�let nagy l�tsz�m�b�l 20-25 f� maradt meg mint t�rzsg�rda, kit�n� oktat�-nevel� munk�t v�gezve.

A k�nyvt�r Ugrin G�born� vezet�s�vel a pedag�giai munka egyik k�zpontja lett. Gazdas�gi vezet�nk, Wolf P�tern� kiemelked� munk�j�val seg�tette iskol�nk p�nz�gyi gazd�lkod�s�t.

A 30 �v folyam�n iskol�nk b�zisa volt az orsz�gos �lelmiszerkereskedelmi k�pz�snek. Gyakorl� iskol�ja volt a Kereskedelmi �s Vend�gl�t�ipari F�iskol�nak, ahov� Kamasz Lajos igazgat�t t�bbsz�r h�vt�k �llamvizsgaeln�knek. Az iskola 5 �ves pedag�giai terve mintatanterve volt a f�v�ros �sszes kereskedelmi iskol�j�nak.

A nevel�test�let tagjai sz�mos kit�ntet�st kaptak (Kiv�l� tan�r, Belkereskedelem Kiv�l� Dolgoz�ja stb.)

Orsz�gosan bevezetett tantervek, szakelm�leti tank�nyvek k�sz�ltek: Pejtsik �rp�d, Riemer L�szl�, Kamasz Lajos, Ker�nyi Gyul�n�, Szentgy�rgyi G�bor, Parti Bogl�rka munk�i. Szakfel�gyeletet l�ttak el Kuttner Alfr�dn�, Ker�nyi Gyul�n�, Csizmadia M�rta.

A tanul�k a szakmai versenyekr�l arany-, ez�st- �s bronz�rmeket hoztak „haza”. K�lf�ldi – cseh, n�met, vietn�mi – kapcsolataink r�v�n 40 gyerek �d�lt �vente k�lf�ld�n.

Sok hajdani „B�k�s Glasz”-os �ll ma is helyt a kereskedelemben.

(R�szlet a Jubileumi �vk�nyvb�l, 1996.)