Hars�nyi J�nos

(1920-2000)

1920. m�jus 29-�n sz�letett Budapesten. K�z�piskolai tanulm�nyait a budapesti Luther�nus Gimn�ziumban (fasori) v�gezte, ahol kor�bban NEUMANN J�nos �s WIGNER Jen� is tanult. Itt 1937-ben orsz�gos matematikai versenyt nyert, majd m�g ebben az �vben le is �retts�gizett. A sz�lei gy�gyszer�szek voltak Budapesten, �gy k�nyelmes k�r�lm�nyeket tudtak biztos�tani tanulm�nyaihoz. Sz�lei b�ztat�s�ra gy�gyszer�szi tanulm�nyokba kezdett, annak ellen�re, hogy els�sorban a matematika �s a filoz�fia vonzotta. A II. vil�gh�bor� alatt munkaszolg�latot teljes�tett a magyar hadseregben.

1947-ben Phd fokozatot szerzett filoz�fi�b�l, szociol�gi�b�l �s pszichol�gi�b�l. Az 1948-ban bek�vetkezett politikai v�ltoz�sok ut�n elk�ldt�k a Budapesti Egyetem Szociol�giai Tansz�k�r�l, ahol addig, mint egyetemi el�ad� dolgozott. 1950 �prilis�ban egy hat�r�tl�p�si k�s�rlet�t a magyar hat�r�rs�g nem tudta meghi�s�tani, majd Ausztri�n �t AUSZTR�LI�BA emigr�l. Ausztr�li�ban a Sidney-i Egyetemen dolgozott, majd ugyanitt elkezdte k�zgazdas�gi tanulm�nyait. 1956-t�l k�t �ven �t ROCKEFELLER �szt�nd�j�val a STANFORD Egyetemen k�zgazdas�gi Phd aspir�nsk�nt tanult �s dolgozott. 1958-ban �rkezett ism�t vissza Ausztr�li�ba, s mint a canberrai Nemzeti Egyetem oktat�ja dolgozott tov�bb. 1964-ben vend�gprofesszori, majd k�s�bb professzori megh�v�st kapott az amerikai BUSINESS SCHOOL OF THE UNIVERSITY OF CALIFORNIA (Berkeley) egyetemre. Az 1950-es �vekt�l jelennek meg rendszeresen publik�ci�i. Els� tanulm�ny�t a j�t�kelm�let t�mak�r�b�l 1953-ban tette k�zz�. Munk�ss�ga sor�n sz�mos k�nyvet �rt, melyek t�bbs�ge a j�t�k- �s a magatart�selm�letek kapcsolat�t, valamint a j�t�kelm�let alapvet� probl�m�it taglalj�k. 1994-ben tudom�nyos munk�ss�g�nak elismer�sek�nt, m�g k�t p�lyat�rs�val egy�tt elnyerte a K�zgazdas�gi Nobel- d�jat: 

"A NEM-KOOPERATIV J�T�KOK ELM�LET�BEN AZ EGYENS�LY-ANAL�ZIS TER�N V�GZETT �TT�R� MUNK�SS�G��RT".

Munk�ss�ga sor�n tagja volt az al�bbi akad�mi�knak �s tudom�nyos t�rsas�goknak:

NATIONAL ACADEMY OF SCIENCES, AMERICAN ACADEMY OF ARTS AND SCIENCES

ECEONOMETRIC SOCIETY

AMERICAN ECONOMIC ASSOCIATION

CENTER FOR ADVANCED STUDY IN THE BEHAVIORAL SCIENCES AT STANFORD

D�SZDOKTORR� AVATTA T�BBEK K�Z�TT A NORTWESTERN UNIVERSITY

Hars�nyi J�nos �dv�zlete a budapesti Tud�stal�lkoz�hoz (1996)

„Magyarorsz�g j�v�je szempontj�b�l az lenne a legfontosabb, hogy tehets�geket j�l kim�velj�k, mert �k seg�tik el� a tudom�nyos el�rehalad�st, mik�nt az irodalmi, filoz�fiai �s egy�b fejl�d�st is. Nagy s�lyt kell helyezni a nevel�sre �s a tanul�sra. Magyarorsz�gon, k�l�n�sen Budapesten erre volt nagy ig�ny, tanulni, olvasni �s tudom�nyt m�velni.”

Hars�nyi J�nos �s a j�t�kelm�let:

„Az �n munk�m a j�t�kelm�let ter�lete. Ez �n�ll� elm�letk�nt csak 1944-ben sz�letett meg, amikor Neumann J�nos �s az osztr�k Oscar Morgenstein egy�tt meg�rt�k �s kiadt�k k�nyv�ket. Nobel-d�jat 1994 el�tt j�t�kelm�leti kutat� nem nyert, de feltehetj�k, hogy az 1994 �vet az�rt v�lasztott�k ki, mert 50. �vfordul�ja volt a Neumann – Morgenstein k�nyv megjelen�s�nek.

Ez azt is jelentheti, hogy m�r 5 vagy 10 �ve gondoltak arra, hogy a j�t�kelm�let sorra ker�lj�n, de elhalasztott�k az 50. �vfordul�ra.

Saj�t legfontosabb cikkeim – amelyet a Nobel Bizotts�g �gy emlegetett, hogy nagy volt a szerepe a Nobel-d�jamban – az 1967-ben �s 1968-ban �rt h�rom cikkem volt. K�zel 30 �vig tartott, mire elismerte a Nobel Bizotts�g.”

Hars�nyi J�nos szobrot �ll�tottak az egri Wigner Jen� szakk�z�piskola szoborparkj�ban 2000-ben.

Hars�nyi J�nos eml�kfa : Balatonf�red , Tagore s�t�ny.

Hars�nyi J�nos ( Budapest, 1920. V. 29. -  Berkeley, 2000. VIII.9. )

Tov�bbi cikkek:

A LICIT�L�S TUDOM�NYA (telev�zi�s interj�) >>>