1 |
Visszapillantás
Beszélgetés Kamasz Lajossal, aki alapító-szervezője, igazgatóhelyettese,
majd 1962-től 1983-ig igazgatója volt iskolánknak
A háború után a nagy- és kiskereskedelem, valamint az iskolák államosítása szükségessé tette a kereskedelmitanuló-képzés átalakítását, megszervezését. |
A mai értelemben vett kereskedelmi szakmunkásképzés 1953 szeptemberétől indult meg. Az élelmiszerkereskedelem tanulói számára pedig 1954-ben kezdeményezte a Belkereskedelmi Minisztérium az önálló iskola felállítását. A szervező munkák után az 1955/56-os tanévben meg is kezdődött a tanítás a Budapest Főváros Tanácsa Élelmiszerkereskedelmi-Tanuló Iskolában. Így hívták mai iskolánkat. Önálló épülete még nem volt. Vendégeskedett más iskolák épületeiben (Jurányi utca, Váci utca). 1957-től az Irányi utca 3-ban kapott szállást. Jobban mondva, ez lett a „törzsiskola”, mert az igények növekedésével egyre több épületben, a főváros különböző iskoláiban alakult ki „albérlethálózat”. A 60-as évek végére a létszám 3 000-3 200 főre növekedett. A sok osztályt 70 tanár és 100 szakoktató tanította, oktatta.
1967. november 5-én a Nemzeti Színházban ünnepi keretek között lett iskolánk neve: Békés Glasz Élelmiszerkereskedelmi Szakmunkásképző Iskola. Névadónk, Békés Glasz Imre fiatal korában egy vasszaküzletben dolgozott. A II. világháború kitörése után a francia ellenállási mozgalomba bekapcsolódott, partizán lett. 1944. február 21-én végezték ki Párizs közelében.
Az 1980-as év nagy változást hozott az iskola életébe. Szerkezetileg két iskolává alakult az egy. Egyik fele a Szondi utcában kapott önálló épületet (ma: Terézvárosi Kereskedelmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola). A másik fele a Békés Glasz nevet megtartva a IX. kerület Ifjúmunkás u. 31-be költözött.
Az 1981/82-es tanév már itt kezdődik 36 osztállyal, 1 000-1 200 tanulóval. A „modern”, egyemeletes, kertes épületben szaktantermek, könyvtár, tornaterem állnak a tanulók rendelkezésére. A hajdani tantestület nagy létszámából 20-25 fő maradt meg mint törzsgárda, kitűnő oktató-nevelő munkát végezve.
A könyvtár Ugrin Gáborné vezetésével a pedagógiai munka egyik központja lett. Gazdasági vezetőnk, Wolf Péterné kiemelkedő munkájával segítette iskolánk pénzügyi gazdálkodását.
A 30 év folyamán iskolánk bázisa volt az országos élelmiszerkereskedelmi képzésnek. Gyakorló iskolája volt a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolának, ahová Kamasz Lajos igazgatót többször hívták államvizsgaelnöknek. Az iskola 5 éves pedagógiai terve mintatanterve volt a főváros összes kereskedelmi iskolájának.
A nevelőtestület tagjai számos kitüntetést kaptak (Kiváló tanár, Belkereskedelem Kiváló Dolgozója stb.)
Országosan bevezetett tantervek, szakelméleti tankönyvek készültek: Pejtsik Árpád, Riemer László, Kamasz Lajos, Kerényi Gyuláné, Szentgyörgyi Gábor, Parti Boglárka munkái. Szakfelügyeletet láttak el Kuttner Alfrédné, Kerényi Gyuláné, Csizmadia Márta.
A tanulók a szakmai versenyekről arany-, ezüst- és bronzérmeket hoztak „haza”. Külföldi – cseh, német, vietnámi – kapcsolataink révén 40 gyerek üdült évente külföldön.
Sok hajdani „Békés Glasz”-os áll ma is helyt a kereskedelemben.
(Részlet a Jubileumi évkönyvből, 1996.)
|