A szakmai gyakorlat m�ltja �s jelene (R�fusz Gy�rgyn� gyakorlati oktat�s-vezet�)

Iskol�nk 40 �ves m�ltra tekint vissza. Sokan azt hihetn�k, hogy a kereskedelemben �s a kereskedelmi szakm�t tan�t� iskol�kban l�nyegesen kisebb v�ltoz�sok t�rt�ntek ez id� alatt, mint a gazdas�g m�r ter�letein. A v�ltoz�sokat saj�t tapasztalataim szerint szeretn�m le�rni.

1968. szeptember 1-j�t�l ker�ltem kapcsolatba a B�k�s Glasz Kereskedelmi Iskol�val �s a szakmai gyakorlatot biztos�t� XVIII. Ker�leti K�z�rt V�llalattal (k�s�bb Kispesti K�z�rt, ma D�lpesti K�z�rt Rt.). B�szke vagyok arra, hogy ebben az iskol�ban tanultam az �ltalam v�lasztott �s a mai napig szeretett kereskedelmi szakm�t. 1968-ban a l�nyok sz�m�ra divatos szakm�nak sz�m�tott a kereskedelmi k�pz�s; n�gyes bizony�tv�nyom ellen�re azon izgultam, hogy felvesznek-e. Nagyon sokan j�rtunk ebbe az iskol�ba. Sz�mok n�lk�l is sokat mond a tabl�f�nyk�pem, amelyen 3/25 oszt�lysz�m tal�lhat�.

Egy �vfolyamon tanultunk annyian, mint jelenleg a sokf�le k�pz�s�nk mellett.

Az iskola szakmunk�sk�pz�ssel foglakozott, ezen bel�l h�rom tagozat m�k�d�tt.

-         �lelmiszer-elad�

-         h�s-hentes�ru elad�

-         emelt szint� �lelmiszer-elad�

A szakmunk�sk�pz�shez hasonl�an a maihoz: iskolai �s gyakorlati napok v�ltott�k egym�st. A bolth�l�zat, az �zletek k�lseje-belseje azonban m�s k�pet mutatott, mint ma. Visszaeml�kezve, hangulatos, f�b�l k�sz�lt berendez�sek, de korszer�tlen, hagyom�nyos f�t�si m�d; az �lelmiszereket form�s �vegekben t�roltuk, a tejet f�mkann�b�l m�rt�k; s szabad perceinkben lisztet, cukrot, rizst, zs�rt… csomagoltunk h�zilagosan 1/4, 1/2, 1/1 kg-os csomagokba. Az �rt�kes�t�s ter�let�n a hagyom�nyos �rt�kes�t�si m�d volt a jellemz�, de kezdett elterjedni a kev�sb� munkaig�nyes, �nkiszolg�l� �rt�kes�t�si m�d is. Kabinetfoglalkoz�s m�g nem volt, a boltvezet�k �s a bolti dolgoz�k szakmai tud�s�n �s pedag�giai �rz�k�n m�lott, hogy a tanul�k mennyit �s milyen szinten saj�t�tanak el a szakm�b�l. Szerencs�s voltam, mert kiv�l� mesterek tan�tottak a szakm�ra!

Az 1970-71-es tan�vb�l nagy v�ltoz�sok kezd�dtek a gyakorlat ter�let�n. Bevezett�k a csoportos gyakorlati foglalkoz�st, amelyet f�ggetlen�tett szakoktat�k tartottak. Munk�jukat �gy szervezt�k, hogy m�djuk volt a csoportos foglalkoz�s megtart�s�n k�v�l differenci�ltan foglalkozni a tanul�kkal.

A v�llalatok nagyon sokat tettek a szakmai k�pz�s sz�nvonal�nak jav�t�s��rt. Fejlesztett�k a bolth�l�zat sz�nvonal�t, oktat�b�zisokat �p�tettek, ahol az oktat�kabineten k�v�l a bolti gyakorlat is biztos�tott volt a tanul�k sz�m�ra.

A szakoktat�k mellett felel�s bolti oktat�k is seg�tett�k a gyakorlati program megval�s�t�s�t. A k�zel h�sz�ves, lass�, de jelent�s fejl�d�s a 80-as �vek v�g�n megtorpant. A kereskedelem ter�let�n els�k�nt indult el a privatiz�ci�, amely a mai napig sem fejez�d�tt be.

Milyen v�ltoz�sokat hozott a privatiz�ci�?

-         Megsz�ntek a kor�bbi k�z�rt v�llalatok, amelyek biztos gyakorlati h�tteret biztos�tottak a szakmunk�sk�pz�s sz�m�ra.

-         A privatiz�lt boltokkal egy�tt a kabinetek is gazd�t cser�ltek, amelyet az �j tulajdonos – saj�t �rdekeit figyelembe v�ve – haszn�lt, nem az oktat�s c�lj�ra.

-         Sok j� szakember m�s ter�leten kereste boldogul�s�t.

Ezek a v�ltoz�sok kedvez�tlen�l �rintett�k iskol�nkat a gyakorlati k�pz�s ter�let�n, s el�rkezett az ideje annak, hogy meg�juljunk.

Az integr�lt k�pz�sek bevezet�s�vel talpon tudtunk maradni. Gyakorlati helyek hi�ny�ban a tanul�k gyakorlati k�pz�s�t harmadik tan�vre szervezt�k, ezzel id�t nyert�nk a gazdas�gi �talakul�s neh�zs�gei k�z�tt.

Az iskola vezet�se �p�tkez�sbe kezdett, meg�p�lt:

-         tanbolt, amely 20-24 f� r�sz�re biztos�t gyakorlat munkahelyet,

-         k�t oktat� kabinet, ahol hetente 250 tanul� gyakorlati k�pz�s�t oldjuk meg.

Az orsz�gban egyed�l�ll� kezdem�nyez�s, hogy kereskedelmi iskola saj�t bolttal rendelkezik. Kicsi alapter�leten, de a legkorszer�bb technik�val oktatjuk tanul�inkat a szakm�ra.

A gazdas�g stabiliz�l�dik, a kereskedelem ter�let�n a privatiz�ci� is a v�g�hez k�zeledik. A t�bbs�gben vegyes tulajdonban l�v� szervezetek meger�s�dtek, egyre nagyobb mennyis�gi �s min�s�gi ig�nnyel fordulnak iskol�nk fel�. Jelenlegi k�pz�seinket felt�tlen�l tov�bb kell korszer�s�teni a kor ig�nyeinek megfelel�en.

A meg�jul�s �tjain

Kun Gazda Istv�nn� igazgat�n� (1983-1993) visszaeml�kez�se:

„Hogyan is kezd�d�tt?”

�gy kezd�d�tt!

1983 szeptember�ben ker�ltem a B�k�s Glasz �lelmiszerkereskedelmi Szakmunk�sk�pz� Iskola igazgat�i sz�k�be. A feladat teljesen �j volt, hiszen ezt megel�z�en kiz�r�lag szakk�z�piskolai ter�leten dolgoztam. Az is igaz viszont, hogy akkor m�r t�bb mint 20 �v tapasztalata volt m�g�ttem a kereskedelmi szakk�pz�st illet�en. Legink�bb szakfel�gyeleti munk�m sor�n szerzett ismereteimet tudtam hasznos�tani.

A mikor elnyertem az igazgat�i p�ly�zatot, azt a sz�beli instrukci�t kaptam feletteseimt�l, hogy „Csin�ljon szakk�z�piskol�t!”. Tudtam, hogy ez a feladat nagyon neh�z; �rdekes, de egyben nagy kih�v�s is.

Az els� pr�b�lkoz�sok a vend�gl�t�s ter�let�n az integr�lt modell kialak�t�s�t illet�en akkor m�r megindultak, ez�rt els� utam Egerbe vezetett inform�ci�k�rt. Legal�bb ilyen fontos volt azut�n, hogy az ”�tletet” elfogadj�k az iskol�ban vezet�t�rsaim, a k�pz�sben r�sztvev� akkori v�llalatok �s tan�r koll�g�im. Meg kell mondanom, hogy mindegyik�kt�l maxim�lis seg�ts�get kaptam a terv megval�s�t�s�hoz.

El�sz�r is meg kellett gy�zni a v�llalatok oktat�si vezet�it, hogy adjanak lehet�s�get elk�pzel�seink megval�s�t�s�ra. Ez az�rt volt gond, mert a „szok�s hatalom”, �s mindenki tudta, hogy a f�v�rosi �lelmiszerkereskedelmet, illetve annak munkaer� ell�t�s�t a k�t nagy �lelmiszerkereskedelmi szakmunk�siskola (B�k�s Glasz, R�nai) biztos�tja. Az is egy�rtelm�v� v�lt, hogy a k�z�piskolai k�pz�s t�bb elm�leti oktat�st ig�nyel, teh�t tanul�ink kevesebb id�t t�lthetnek majd bolti gyakorlaton.

Visszatekintve – mivel az integr�lt modell siker�lt beind�tanunk – tulajdonk�ppen nyitottak voltak a k�pz�sben �rdekeltek, legal�bbis t�bbs�g�k.

Ezut�n j�tt az elm�leti munka. Meg kellett szerezn�nk a kereskedelmi szakk�z�piskola k�vetelm�nyrendszer�t, az �retts�gi-k�pes�t� vizsga t�telsorait, �s �ssze kellett hasonl�tani a szakmunk�sk�pz�s rendszer�vel. Egyet r�gt�n l�ttunk: a k�zismereti tant�rgyakn�l igen nagy lehet�s�g van az �ltal�nos m�velts�g sz�nvonal�nak emel�s�re, valamint az idegennyelv-oktat�s beilleszt�s�re. C�lunk az volt, hogy kultur�lt, nyelveket ismer�, de az�rt bolt munk�ban is j�ratos keresked�ket k�pezz�nk. Minden munkak�z�ss�g „g�zer�vel” dolgozott a tantervek kimunk�l�s�ban, igazi lelkesed�sb�l: most is k�sz�n�m nekik!

Egyik legnagyobb probl�m�nk az volt, hogy milyen szempontok alapj�n, hogyan d�nts�nk tanul�ink sors�r�l a m�sodik oszt�ly v�g�n. Most is �rzem annak felel�ss�g�t, hogy a m�sodik �v v�g�n kimondtuk – mer ki kellett mondanunk -, hogy ki lesz szakmunk�s, �s ki ker�lhet a k�z�piskolai �gra.

V�g�l, 1988 �prilis�ban a F�v�rosi Pedag�giai Int�zet, valamint az akkori felettes szakmai szerv�nk elfogadta korszer�s�t�si terveinket, �s elindulhatott a beiskol�z�s. Az 1990/91-es tan�vben k�t oszt�llyal indult be a k�pz�s, ami az�ta is folyamatosan biztos�tja a lehet�s�get arra, hogy �retts�givel is rendelkez�, v�llalkoz� szellem�, konvert�lhat� tud�s� szakemberek ker�ljenek a kereskedelembe.

Akkor m�g nem tudtuk, hogy mennyire „j� �ton” j�runk. A bek�vetkezett t�rsadalmi-gazdas�gi v�ltoz�sok, a privatiz�ci�, a piacgazdas�g kialak�t�sa egyre nagyobb ig�nyekkel l�pett fel a szakk�pz�s ter�let�n.

Az integr�lt modell csak az els� l�p�s volt ahhoz, hogy iskol�nkat korszer�s�ts�k. Beind�tottuk a feln�ttk�pz�st – �retts�gizettek sz�m�ra -, valamint siker�lt egy korszer� gyakorlati oktat�shoz sz�ks�ges boltot fel�p�ten�nk.

Meggy�z�d�sem, hogy eddig is j� �ton j�rtunk, de az iskola profilj�nak �talak�t�sa �s b�v�t�se biztos�tani fogja, hogy tov�bbra is magas sz�nvonal� oktat�-nevel� munka legyen a B�k�s Glaszban.

Ehhez k�v�nok sok sikert, eg�szs�get, munkakedvet koll�g�imnak, �s k�sz�n�m, hogy mindezt elmondhattam.

Mi tette sz�ks�gess� a szakelm�leti k�pz�s kialak�t�s�t (Nov�k Gyul�n� szakmai igazgat�helyettes)

A haz�nkban v�gbemen� politikai rendszerv�ltoz�ssal egy�tt j�r� gazdas�gi v�ltoz�sok sz�ks�gszer�en �rintett�k k�pz�seinket. A piacgazdas�g ki�p�l�s�vel, a privatiz�ci�val, valamint az �j �rdekk�pviseleti form�k bevezet�s�vel alapvet�en megv�ltozott a kereskedelem szervezete, fel�p�t�se, m�dosultak a kereskedelmi dolgoz�kkal szemben t�masztott k�vetelm�nyek �s munkak�r�k. Ezek a v�ltoz�sok megk�vetelt�k, hogy a h�l�zati egys�gekbe a kor�bbin�l sz�lesebb gazdas�gi ismeretekkel rendelkez�, a szab�lyz�k k�z�tt min�l biztons�gosabban mozg�, saj�t gazdas�gi �rdekeit felismerni �s �rv�nyes�teni tud� szakemberek dolgozzanak.

A kereskedelmi szakiskol�k tanul�inak olyan tud�st kell ny�jtani, olyan k�szs�geket kell benn�k kialak�tani, amelyek birtok�ban – az elad�i munkak�r ell�t�s�n t�l – k�pesek tulajdonosi vagy alkalmazotti min�s�gben a k�l�nb�z� kereskedelmi egys�gek m�k�dtet�s�re, a teljes �gyviteli, adminisztr�ci�, k�nyvvezet�si feladatok ell�t�s�ra. E c�lkit�z�seket szolg�lta a kereskedelmi �s gazdas�gi ismeretek tant�rgy tananyagtartalm�nak �talak�t�sa, m�dos�t�sa kereskedelmi �s v�llalkoz�si ismeretek n�ven, valamint a k�zgazdas�gtan, a k�nyvvitel, a levelez�s tan�t�sa.

A kereskedelmi szakk�z�piskolai tanul�inknak k�mi�t �s fizik�t is tan�tunk, ami az �ltal�nos m�velts�g elengedhetetlen r�sze, de j� alapot teremt az �ruismeret oktat�s�hoz is. Lehet�v� teszi az �ruismeret m�lyebb �s alaposabb meg�rt�s�t a k�miai �s fizikai �sszef�gg�sek t�kr�ben. A k�mia tan�t�s�hoz sz�ks�gess� v�lt egy k�mia szert�r kialak�t�sa, ami biztos�tja a k�miai k�s�rletek �s az �ruismerethez sz�ks�ges legfontosabb �ruvizsg�lati gyakorlatok elv�gz�s�t is.

Ma m�r egyetlen p�ly�n sem lehet valaki j� szakember nyelvtud�s n�lk�l. Az idegenforgalom gyors n�veked�se miatt a j�v� kereskedelmi szakember�t�l ez fokozottan elv�rhat� k�vetelm�ny. Legfontosabb feladatunknak tekintj�k az idegen nyelv oktat�sa sor�n, hogy meg�rts�g a hozz�juk fordul� idegen ajk�akat, szakmailag prec�zen, nyelvileg v�laszt�kosan, nyelvtanilag pontosan legyenek k�pesek kommunik�lni, kapcsolatot teremtetni ak�r szem�lyes, ak�r munkakapcsolat sor�n. Az 1994/95-�s tan�vt�l egy idegen nyelv k�telez� sz�beli vizsgat�rgy lett a szakmunk�svizsg�n, m�g az 1995/96-os tan�vt�l minden kereskedelmi szakk�z�piskolai tanul�nknak idegen nyelvb�l k�telez�en �r�sbeli �s sz�beli �retts�gi vizsg�t kell tennie.

�j szeml�let, �j tan�r-di�k viszony…

Iskol�nk mindig els�k�nt reag�lt a gazdas�gi �let v�ltoz�saira. �gy a K�z�rt v�llalatok �talak�t�sa idej�n bizonytalann� v�lt a di�kok gyakorlati munkahelye. A tantest�let erre a v�ltoz�sra kidolgozta a t�mb�s�tett szakmunk�sk�pz�st, melynek l�nyege: az el�rehozott elm�leti k�pz�s 2 �vig �s ezt k�vette 1 �v gyakorlat. Ezzel siker�lt megoldani az �tmeneti helyzetet.

Ezt k�vette az integr�lt szakk�z�piskolai k�pz�s kidolgoz�sa, mely k�pz�st szint�n a gazdas�gi �let v�ltoz�sai h�vt�k �letre. Mi csak a k�ls� k�r�lm�nyekre „v�laszoltunk”.

Az integr�lt szakk�z�piskolai k�pz�sben r�szt vev�k szakm�t �s �retts�gi bizony�tv�nyt is szereztek. Lehet�s�g volt arra, hogy a k�pz�seken bel�l az �tj�rhat�s�g megval�suljon att�l f�gg�en, hogy a di�kok milyen tanulm�nyi eredm�nnyel rendelkeztek.

A 90-es �vekben �jabb kih�v�snak kellett megfeleln�nk. A gimn�ziumi �retts�givel rendelkez� di�kok elhelyezked�se a munkaer�piacon neh�zs�gekbe �tk�z�tt. E probl�ma megold�s�ra a kereskedelmi iskol�k k�z�tt ELS�K�NT ind�tottuk az �retts�gi ut�ni szakk�pz�st (gimn�ziumi �retts�gi ut�n 2 �ves kereskedelmi k�pz�s). Az els� �vekben gimn�ziumokb�l �rkeztek di�kjaink �s rendk�v�l magas sz�nvonal� kereskedelmi szakmai k�pz�st szereztek iskol�nkban.

Ebb�l fejl�dt�nk tov�bb. 1994-ben ind�tottuk a n�met kisebbs�gi nyelvoktat� k�pz�st, mely a hagyom�ny�pol�s �s a szakk�pz�s megszerz�s�t t�zte ki c�lul.

Az �retts�gi ut�ni szakk�pz�sben az OKJ (Orsz�gos K�pz�si Jegyz�k) megjelen�s�vel minden �vben m�s �s m�s szakm�t ind�tottunk. �gy: menedzserasszisztens, marketing- �s rekl�m�gyint�z�, eur�pai �zleti asszisztens, hum�n controlling �gyint�z�, marketing- �s rekl�mmenedzser, kereskedelmi menedzser szakm�kat.

C�lunk mindig az volt, hogy a di�kok olyan tud�ssal �s k�pzetts�ggel „l�pjenek” ki az iskol�b�l, mellyel biztosan el tudnak helyezkedni a munkaer� piacon. �r�mmel t�lt el, hogy ez marad�ktalanul siker�lt.

1998-ban „v�gtunk” bele az iskola min�s�gbiztos�t�si rendszer�nek kialak�t�s�ba (mondhatni els�k�nt). El�sz�r csak k�s�rletk�ppen, majd a COMENIUS I: �s COMENIUS II. min�s�gir�ny�t�si rendszert (p�ly�zat) megalkotva kialak�tottuk saj�t min�s�gir�ny�t�si rendszer�nket. Jelenleg minden tan�vben elv�gezz�k a partnerel�gedetts�gi vizsg�latokat, melyek tapasztalatai meghat�rozz�k a tov�bbi c�ljainkat, feladatainkat.

2002-ben vette fel iskol�nk Hars�nyi J�nos Nobel-d�jas k�zgazd�sz nev�t.

2002 �prilis�t�l iskol�nk neve: Hars�nyi J�nos Gazdas�gi Szakk�z�piskola �s Szakiskola.

Hars�nyi J�nos kifejezi azt a szakmai fejl�d�st, mely iskol�nkban 10-15 �v alatt lezajlott.

Re�k Attil�n�

igazgat�